A tárgyalás elmulasztásának következményei

136. § (1) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.

(2) Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a bíróság a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye.

(3) A bírósági meghagyásnak tartalmaznia kell a bíróság és az ügyszám megjelölését, a döntést, az eljárási költségek megfizetésére kötelező rendelkezést, továbbá – ha ennek helye van – az előzetes végrehajthatóság kimondását, az ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetést, végül utalnia kell arra, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. A bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell.

(4) Az első tárgyalásra megidézett és megjelent tanút vagy szakértőt a bíróság kihallgatja. Ha az ügy eldöntésére így kellő adat áll rendelkezésre, a bíróság az általános szabályok szerint határoz, egyébként pedig a bírósági meghagyás kibocsátása avagy újabb tárgyalás kitűzése felől dönt.

136/A. § (1) A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. A kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki. Ha a jogi képviselet kötelező és az alperes az ellentmondás folytán új határnapra kitűzött tárgyaláson megjelenik vagy írásban érdemi ellenkérelmet terjeszt elő, a beszámítási kifogás és a viszontkereset szempontjából ez tekintendő az első tárgyalási napnak.

(2) A bírósági meghagyásnak ellentmondással meg nem támadott része jogerőre emelkedik, és az új tárgyalást csak a megtámadott részre vonatkozóan kell kitűzni. Az alperest az elmulasztott első tárgyalás költségében pernyertességétől függetlenül marasztalni kell. Az ellentmondás illetékét a másik félre áthárítani nem lehet. Ha az ellentmondás csak a perköltséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül, végzéssel határoz.

(4) Ha az alperes az ellentmondás alapján kitűzött újabb határnapot is elmulasztja, és írásban érdemi ellenkérelmet (139. §) nem terjesztett elő, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában fenntartja, és az alperest az újabban felmerült költségekben is marasztalja. E meghagyás ellen sem ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye.

136/B. § (1) Ha a folytatólagos tárgyalást – az ellentmondás folytán kitűzött és az alperes által elmulasztott tárgyalás kivételével – a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást a jelenlevő ellenfél, illetőleg a távollevő felperes megelőzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, de új határnapot is kitűzhet.

(2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit a 141. § (3) bekezdése esetében előkészítő iratban, egyébként pedig a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki.

(3) A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana.

139. § A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (157. §) irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére irányul (pergátló kifogás alapján), vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

Alperes védekezése irányulhat bármilyen per tárgyát nem érintő, de az érdemi döntést gátló akadályra (alaki védekezés), vagy a perbeli igény megalapozottságának teljes vagy részleges hiányára (érdemi védekezés). Alaki védekezésként az alperes kérheti a keresetlevél áttételét a bíróság illetékességének vagy hatáskörének hiányára utalva, de a per megszüntetését is, továbbá utalhat a keresetlevél hiányosságaira. Az alaki védekezés mindig eljárásjogi védekezés, az ügy érdemét nem érinti. Általában az alaki védekezésnek – érvényesíthetősége érdekében – meg kell előznie az érdemi védekezést.

Érdemi védekezésként ellenkérelmében

– egészben vagy részben vitathatja a kereseti követelés tény vagy jogalapját, összegét,

– elévülési, beszámítási, vagy a perbeli jogvita tekintetében releváns szerződés érvényességét érintő, illetve szavatossági kifogással élhet.

Alperes az alaki és az érdemi védekezés lehetőségével együttesen is élhet. Amennyiben az alperes az első tárgyalás előtt írásban már benyújtja az érdemi védekezését, azt a távollétében megtartott tárgyaláson az elnöknek ismertetnie kell, ha pedig jelen van, annak fenntartásáról, módosításáról szóval kell nyilatkoznia.

Az alperes az érdemi védekezéssel perbe bocsátkozik. Az ellenkérelmet az alperesnek az első tárgyaláson, a felperes kereseti nyilatkozatát követően kell – legkésőbb – megtennie. Alperes érdemi ellenkérelmének eljárásjogi hatásai:

– rögzül a magyar bíróság joghatósága (a kizárt joghatóság kivételével)

– az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztéséig a felperest megilleti az a választási lehetőség, hogy az általános illetékességi ok helyett az általa választható különös illetékességi okra alapítottan terjessze elő keresetét – rögzül a bíróság illetékessége a kizárólagos/kizárt illetékesség kivételével.